Kiss László Károly: EMLÉKEZÉS EGY ÉVFORDULÓRA 75 ÉVE ALAKULT MEG A SÁRVÁRI VASPARIPA-EGYLET

Az 1867-es kiegyezés Magyarországon is meghozta a lehetőségeket a kapitalista fejlődéshez. Az addigi kis műhelyekből a gépek megjelenésével sorra alakulnak a gyárak. Az ipar minden területén óriási a fellendülés.

Ezen belül is talán elsősorban a közlekedés volt az, amely a leggyorsabban, a legszembetűnőbben fejlődött.

Már a kiegyezést követő negyedik évben nagy esemény szemtanúja Nyugat-Dunántúl: megnyitják a Győr—Szombathely vasútvonalat. Jelentősége kétszeresen is nagy: megindulhat nyugat felé a Felső-Dunántúl árucsere-forgalma, valamint új munkalehetőségek
nyílnak sokak számára.

Az addig korszerűtlen és lassú közlekedés egycsapásra meggyorsul. Ezzel párhuzamosan megnövekedett a személyszállítás igénye is. Azonban ez még roppant drága, mit a nóta is bizonyít: “Mivel a vasút drága, gyalog megyek el hozzája…” Továbbá ez a fajta közlekedési mód még helyhez és indulási időhöz is kötött. Csak viszonylag keveseknek volt módja, illetve anyagi
lehetősége igénybe venni.

Szükség volt tehát olyan közlekedési eszközre, mely ezen segít. Ezt a problémát az 1815-ben Karl Drais bádeni főerdőmester által feltalált kerékpár, a draisina (róla nevezték el) valamint ennek számos változata szüntette meg. Ezek közül ismert a velocipéd, melyet magyarul vasparipának neveztek. A bicikli név a másik még az ismertebbek közül, azaz magyarul kerékpár. Ennek típusai: férfi—női kerékpár, tandem kerékpár, tricikli és a motor meghajtású kerékpár. Mindez számos korszerűsítésen
ment át, míg elnyerte a mai formáját.

1850-ben a lábpedált M. Fischer német mechanikus alkalmazta először. 1880-ban Humber a lánchajtást találja fel. 1885-ben
Dunlop a pneumatikát alkalmazza. 1898-ban Moreau a szabadonfutót alkotja meg. Ezzel meg is született a szélesebb néptömegek közlekedési eszköze, melyen azóta már csak kisebb változásokat eszközöltek.

Egymás után jönnek létre a kerékpárt készítő gyárak, ennek következtében sorra alakulnak a sportegyletek is, amelyek, a kerékpárban rejlő sportlehetőségeket akarták népszerűsíteni. Jellemző, hogy a megyében is hamarosan számos egylet alakult.
75 éve — 1899. március 19-én — Sárváron is megalakult az új bicikli-klub. A Fekete-féle kávéházban tartották alakuló közgyűlésüket a kerékpárt kedvelők. Nevük „Sárvári Vasparipa-Egylet” lett.

Benke Géza korelnök vezetése mellett megalakították a kilenc tagú vezetőséget és kinevezték a nyolc választmányi és négy póttagot.

Az alábbiak szerint jött létre a vezetőség:
Tiszteletbeli elnök: Hatvani Hatvany-Deutsch Béla
elnök: Stubenvoll Ferenc
első alelnök: Gayer József
második alelnök: Pleszkáts Imre
titkár és jegyző: Kernovits Géza
ellenőr: Kapdedo József
pénztáros: Einbeck Géza
menetparancsnok: Berke Géza
szertáros: Németh Ferenc
Választmányi tagok:
Martens Miksa
Plesch Károly
Kempfner Alfréd
Végh József
szabó Sándor
Wertheimer Zsigmond
Guttmann Béla
Lind Ferenc
Póttagok:
Deutsch Jenő
Deutsch Miksa
Zwirsitz Győző
Schnábl Ferenc

 
Még néhány témát megbeszéltek, majd megállapodtak abban, hogy a következő vasárnap (26-án) a még hátralevő egyéb ügyeket is megvitatják. Többek között sorra került a tagsági jelvény készíttetése is, melyet már „Kerékpár Egylet” felírással láttak
el. Ezt Bécs-ben az ABELADA cégnél rendelték meg, mely le is szállította számukra. A jelvény pajzs alakú, zománcozott és kissé domborított f e-lületű. Körben a szélén 5 mm széles fehérre zománcozott szalagsávban a „Sárvári Kerékpár-Egylet 1899″
felirat látható. A középrész zöld zománcozott, díszített mintás alapú, ebben összefont ielhe-lyezé-Aen a rövidítés — SKE — található. A jelvény átmérője szélességben 35 mm, hosszában 49 mm. Brosstüvel felerősítve, ruhára kitűzve lehetett viselni,
melyet a tagságnak túráik alkalmával hordaniuk kellett.
A kezdetben kevesek sporteszköze így vált hamarosan a tömegek segítőjévé, személy és teherszállítójává, sokaknak megtakarítva anyagiakat és verejtéket egyaránt.
Ezért is megérdemli megemlékezésünket.
A Kerékpár-Egylet jelvénye:

IRODALOM
Vasvármegye 1899. március 19. 23. szám.
Vasvármegye 1899. március 23. 24. szám
Révai Kislexikona A—Z. Bp. 1936. 539. 1. Pesti Hírlap Jubileumi Albuma 829-831. 1. Légrády Testvérek Kiadása.
Új Idők Lexikona XV. kötet 3766-3737.L Singer és Wolfner Irodalmi Intézet RT. Kiadása.
Új Magyar Lexikon 4. kötet 1991. Bp. Akadémiai Kiadó.

Honismereti Hiradó erdeti példánya: