Miért jó kerékpározni
Ha a kellemeset szeretnéd összekötni a hasznossal és az aktív kikapcsolódás híve vagy, pattanj nyeregbe és válaszd a bringázást. Egyszerre fedezheted fel a szebbnél szebb természeti helyeket, látványosságokat és gondoskodhatsz a jó kondíciódról. Az össznépi kerekezés, a barátok társasága pedig még vidámabbá teheti a tekerést!
A kerékpározás az egyik legegészségesebb sport. Nem terheli túl az izomzatot, az izületeket, fokozza immunrendszerünket, erőnlétünket, edzettségünket. Kimutatták, hogy a rendszeres edzés ötven százalékkal csökkenti a szívinfarktus veszélyét. A kerékpáron ülve a testsúly hetven százaléka a nyeregre nehezedik, így óvja az izületeket, és a kezdők, túlsúlyosok számára is kifejezetten élvezhető sport. Ha csak 10 percet biciklizünk már javul az erek vérellátása, húsz perc az immunrendszert erősíti, egy óra kerekezéstől pedig beindul a boldogsághormon termelődése és csökken a stressz.
A bringázást az állóképességi sportokhoz sorolhatjuk, mivel folyamatos, hosszantartó, ciklikus mozgásból épül fel, amely elsősorban a szív- és érrendszerre, a légzőszervekre, az anyagcserére és az izomzatra fejti ki hatását. Szinte az egyetlen olyan sport, amely kortól és nemtől függetlenül, városban, országúton, a szabadban, akár tévénézés közben is űzhető.
Minden kezdet nehéz, így az első néhány kerekezés is fáradtsággal, izomlázzal, görcsökkel, hát- és váll fájdalommal járhat. Az első néhány alkalom után azonban abba se lehet hagyni és már várni fogod a következő edzést.
Ne legyen túl nagy az elvárásod magaddal szemben, de alacsonyra se tedd a lécet. Fokozatosan emeld a távot és a tempót. Ahogyan gyarapodnak a kilométerek, úgy bírod egyre könnyedebben teljesíteni a hosszabb távokat és a nehéz terepeket. Szervezeted hozzászokik a teljesítményhez és már kényszert érzel, hogy újra nyeregbe pattanj.
A bringázás során a szív vérellátása javul, a szívizom ereje nő. Egy dobbanással több vért tud pumpálni az erekbe, így a nyugalmi pulzusszám csökken. A szív vérellátása javul, számos mikrokapilláris nyílik ki és továbbít oxigént a szív különböző területeire. A kedvező hatás már a rendszeres kerékpározás megkezdését követő 4-8 hét után bekövetkezik.
A szív-érrendszer “karbantartása” mellett nő a légzésmélység, azaz több levegőt és ezzel együtt oxigént tudunk befogadni egy levegővétel alatt. Az anyagcsere gazdaságosabban működik, nő a jótékony védőkoleszterin (HDL) szintje, emellett csökken a triglicerid-szint a vérben. A cukortolerancia növekedése szintén jótékony az egészségmegőrzés szempontjából. Nem csak a megelőzésben, hanem a testtömeg csökkentésben is elsődlegesen játszik szerepet, mivel sok más sportággal szemben a kerékpározás nem ró nagy terhet az ízületekre, így jelentős súlyfelesleg mellett is gyakorolható. A rendszeres kerékpározás hatására nő az izomzat és zsugorodik a zsírszövet aránya.
A bringázás a szívinfarktuson átesett betegek rehabilitációjában is óriási jelentősége van, hiszen a gyógyuláshoz vezető út szobakerékpárral is megtehető.
A szervezet kerékpározás közben boldogsághormont termel, az életöröm, jó hangulat emelkedik.
Biciklizés személyesebb, útközben sokkal több mindent látunk, s nagyobb szabadságot biztosít.
Gyerekek számára is nagyobb élményt, kalandot nyújt, mikor a szülő kerékpárjára rögzített gyerekülésből szemlélve fedezheti fel a világot maga körül. Izgalmasabb, valóságosabb tapasztalatokat szerezhet, mintha a gépjármű ablakából szemlélné az eseményeket, emellett már gyerekként a környezet- és egészségtudatosságra szocializálódik.
Teljesítőképességünk javulásával érdemes először rövidebb, majd hosszabb biciklis túrát tenni, mely kitágitja határainkat, lerombolja korlátainkat, növeli akaraterőnket,tűrőképességeinket, önbizalmunkat.
Nem kell fizetnünk az üzemanyagért, menetjegyért, bérletért, parkolásért, és megspóroljuk az autó fenntartási, javítási költségeit.
Rugalmasabbá, dinamikusabbá, gyorsabbá válik a közlekedés nem kell buszra várni vagy rohanni, a kerékpár háztól-házig visz, el lehet kerülni a forgalmi dugókat, nem kell parkolóhely-kereséssel bajlódnunk.
A kerékpározás támogatja testi-lelki egészségünket, óvja a környezetet, praktikus, olcsóbb mint az autó vagy a tömegközlekedés, értéket közvetít.
Egy átlagos bicikli elkészítéséhez 13-25 kilogramm nyersanyagra, elsősorban acélra illetve alumíniumra van szükség. Ezzel az értékkel egyértelműen verhetetlen, hiszen egy személyautó legyártáshoz ennek az értéknek a harminc-hatvanszorosára van szükség mind nyersanyagban, mind pedig felhasznált energiában, illetve sokszor nehezen lebomló, illetve a környezetre veszélyes segédanyagokban.
A kerékpár nem igényel hajtásához a környezetre káros hatást kifejtő szénhidrogéneket. Sem benzin, sem olaj, sem gáz nem szükséges a hajtóerő létrejöttéhez.
Nincsenek égési folyamatok, ennek következtében nem terheli az amúgy is igénybevett környezetet káros anyag kibocsátásával. A kerékpár által keltett zaj elhanyagolhatóan alacsony mértékű.
Egy kerékpár alapanyagai szinte teljes mértékben újrahasznosíthatóak, veszélyes hulladékai nincsenek.
Problémásnak egyedül a gumi külsők és belsők tekinthetők, de ezek negatív környezeti hatása is kisebb, mint az autók hasonló alkatrészeié.
Azt láthatjuk, a kerékpár teljes életciklusa során sokkal környezetkímélőbb, mint egy személygépkocsi.
Igyekszünk mindenkit lebeszélni a mozgás nélküli fogyásról, mert a módszerek nagy része nem hatékony hosszú távon és/vagy káros is mellé. Az evolúciónak sokat köszönhetünk, a zsír, mint energiaforrás, lényegében korlátlan tárolási képessége azonban a XXI. századi európai civiliziációban élők számára már nem annyira előnyös.
A mozgásszegény életmód és a szervezetünk hajlama a zsír tárolására együtt okozzák a legtöbb embernek a testével való elégedetlenségét. Sokszor látni, hogy elhízott emberek nagyon igényesen szépítik magukat, és mégis elégedetlenek a végeredménnyel. Pedig titkon ők is tudják, nem a smink vagy ruha diszharmóniája az elégedetlenség oka, hanem a nem kívánt tartalékok.
A mozgás elkezdése nehéz, hiszen sikerélményt ritkán okoz egy zárt teremben történő ugrálás 20 kg túlsúllyal torna címszó alatt, ráadásul a mozgás elkezdése azonnali étvágynövekedéssel jár, hiszen kiürítjük cukortartalékainkat, miközben a pótlásról még nem tudunk hatékonyan gondoskodni. A szervezet hamar kimerül, hiszen nincs szokva az edzéshez, és néhány alkalom után akár még súlynövekedést, fájdalmat és kellemetlen élményeket is begyűjthetünk.
A javaslatunk ezért a kerékpározás, mivel messze a leghatékonyabb a zsírégetésben. Hogy miért?
1. Nem gyilkolja az izületeket
Ez különösen fontos túlsúlyos emberek esetén, hiszen pl kocogáskor folyamatos ütés éri a láb izületeit, miközben a terhelés maga nem tud elég hosszú lenni ahhoz, hogy igazán elinduljon a zsírégetés. A kerékpározásnál, ha megfelelően bemelegítünk, heti 10-15 óra edzés sem okoz hosszabb távon problémát helyes technikával, bármennyi extra zsírt viszünk magunkkal naponta kirándulni. Az úszás az egyetlen, ami itt versenybe szállhat, de ott az időtartam korlátozott, kevesen tudnak 2-3 órát úszkálni…
2. A legnagyobb izmokat edzi
A kerékpározás a legnagyobb méretű izmokat hozza mozgásba, azaz még edzetlenül is viszonylag nagy energiát vagyunk képesek mozgósítani, másrészt minél nagyobb az izommunka, annál nagyobb a zsírégetés. Remek dolog, ha az embernek szép nagy bicepsze van, de nehéz egy fejlett bicepsz izommal annyi kalóriát elégetni, mint a kerékpározás közben használt nagy izmokkal. Így, ha a nagy izmok zsírégetési hatékonyságát javítjuk, akkor érjük el a legjobb eredményt a fogyásban.
3. Edzi az izmot a hatékony zsírégetésre
A rendszeres, több órás kerékpározások hatása, hogy javul az izmok hajszálerezettsége, ezáltál hatékonyabb a keringés, több oxigént tud a szervezet odaszállítani, aminek révén több üzemanyagot (zsírt) tud elégetni. Zsírégetés kizárólag aerob környezetben lehetséges, ha nincs oxigén, akkor a zsírbontás is szünetel. Az oxigénellátáson kívül a mitokondriumok is gyarapodnak, ami hatékonyabbá teszi az energiaellátást – tehát az izom többet tud dolgozni, több üzemanyagot tud felvenni.
4. Javítja a zsírsejtek mobilizációját
Mivel a munkához energia kell, és az energiát a zsírraktárakból fedezzük az első 30-50 perc után, javul a hozzáférés ezekhez a raktárakhoz, hamarabb és hatékonyabban használja a szervezet ezt az energiaforrást – és nem csak kerékpározás közben. Ez különböző enzimek, fehérjék számának növekedését is jelenti, amik ebben a folyamatban részt vesznek.
5. Nagymértékben fokozza az energiafelhasználást
Egy óra tempós kerékpározás akár 5-600 Kcal-t is igényelhet, ami 60-70 gramm zsír. Ha változatlan mennyiséget eszünk, akkor heti ötször egy óra tekeréssel máris veszítünk 350 gramm zsírt, ami egy hónap alatt 1-1,5 kilogramm. És ez még csak nagyjából a munkábajárásnak felel meg a legtöbb embernél. Pár évig motorizált kétkerekűekkel jártam, és villámgyorsan összejött 10 kg feletti plusz, pedig sokkal kevesebbet ettem, mint manapság. Jó érzés, amikor a csülköt nem kell kerülni, ha jól esik, egy tábla csoki, gyorséttermi kaja is lecsúszhat lelkiismeretfurdalás vagy súlynövekedés nélkül. Persze a táplálkozás minősége és kiegyensúlyozottsága is fontos, de aki sokat teker, az nem szorul zöldség és zsírmentes csirkemell diétára… Minél jobban nő a tempó és az edzésmennyiség, annál többet lehet úgy enni, hogy veszítünk a zsírpárnákból. Fontos megjegyezni, hogy nem szabad éhezni, a kerékpározás akkor hatékony, ha a szervezet kipihent és feltöltődött, minden értelemben.
6. Akkor is fogyaszt, ha már letettük a bringát
Sok edzésen lehet hallani, hogy 30 percen keresztül égetjük a zsírt. Ez nem igaz, az első harminc percben a zsírtartalékunk érintetlen. Ugyanakkor ha elég intenzív az edzés, akkor a felborított egyensúlyt vissza kell állítani, és ez órákat is igénybe vehet. Ilyenkor történik a valós zsírégetés, az izmok helyreállítása, építése – és ehhez a zsír adja az energiát. A kerékpározás ennél annyival tud többet, hogy részben a hosszúsága, részben az aerob munkavégzés miatt már edzés közben elkezdődik a zsírnak, mint energiaforrásnak a felhasználása, javul a zsírbontás és hozzáférés hatékonysága, így a későbbi, pihenés és alvás közben történő helyreállító, egyensúly teremtő folyamatok alatt is könnyebben fér hozzá a szervezet a tartalékokhoz.
+1. A kerékpározás nem csak sport, hanem közlekedési eszköz is. Kisebb bevásárlást, rokonlátogatást, kirándulást is el lehet intézni edzés közben, amivel időt és/vagy pénzt is spórolunk. Erre szükség is van, hiszen a megnövekedett energiaigényt fedezni kell, plusz aki sportol, annak a minőségre is figyelni kell, háztartási kekszen és csapvizen nem lehet minőségi edzéstervet kivitelezni.